A nagykárolyi Kovács István, ez évben is megkapta a FIFA kitűzőt, ami azt jelenti, hogy továbbra is ő az egyik legsikeresebb Szatmár megyei labdarúgó játékvezető. Az évek során számos topcsapatnak vezetett már mérkőzést, úgy Európában, mint más kontinenseken egyaránt.

A nagykárolyi sporival édesapja szerettette meg a játékvezetői munkát, amit máig is igyekszik szívvel-lélekkel végezni.

„14 éves koromban végeztem el a játékvezetői tanfolyamot, és 19 éves koromra már megszereztem minden lehetséges alapkategóriát. Előbb a II. majd az I. kategóriájú bírói fokozatot, itt a megyében. Ezt követte egy újabb kurzus, amelynek köszönhetően III. ligás játékvezetővé váltam. Három év elteltével, amikor 22 éves voltam a Román Szuperkupában is debütáltam, egy Rapid-Dinamo találkozón. Ebben a három évben folyamatosan figyelte a munkámat a CCA is, akik úgy döntöttek, hogy a III. ligából rögtön az I. ligába küldenek” – mesélte el történetének kezdetét Kovács István.

Hogyan szerettél bele a labdarúgásba?

Nagyjából 12 éves lehettem, ültem a TV előtt, néztük a focit és analizáltam a játékot. Apám látta, hogy érdekel a futball, és azt mondta, hogy amint elérem a kötelező életkort, beírat a játékvezető tanfolyamra, hogy futballbíró lehessen belőlem. A szavaira ma is tisztán emlékszem. A kezdeti években fociztam és bíráskodtam párhuzamosan, viszont amikor a játékvezetés komolyabban ment, csak erre koncentráltam, annak érdekében, hogy egy szép karriert futhassak be ezen a téren.

FIFA bíró vagy, mi a napi programod?

A mindennapjaim általában reggel 8 órakor kezdődnek, reggelizem, gyakran gabonapelyhet tejjel, vagy valami gyümölcsöt. Ezután 10-től másfél órás edzés következik, majd 13 órakor ebédelek. Ez után a szabadidőmben olvasok, pihenek és az időm javát a családommal vagy a barátaimmal töltöm.

Az edzések nagyon fontosak egy játékvezető számára, ugyanis időjárási viszonyoktól függetlenül mindig jól kell teljesíteni. Legyen szó -17 vagy +35 fokról egyaránt. Esőben, hóban, vagy a leforróbb napsütésben, mindenképp edzeni kell.

Hogyan készülsz fel az elméletiekben?

Évente kétszer vannak kurzusaink, általában Bukarestbe központosítva, illetve további 4 találkozó, amikor elemezzük a bajnokság fordulóit és mérkőzéseit. Évente összesen nagyjából 6-8 alkalommal találkozunk az összes játékvezetővel és játékvezető asszisztenssel Bukarestben.

Milyen egy felkészült játékvezető?

Nagyon fontos, hogy egy játékvezető nagyon jól ismerje a játék szabályait. Memorizáljon mindent és tudja azokat a játék közben hasznosítani is. Minden egyes mérőzés előtt, úgy fizikailag, mint lelkileg is felkészültnek kell lennie. Önmagában és kollégáiban is meg kell bíznia, csak így segíthetik egymást megfelelően a mérkőzésen.

Voltak nehéz pillanataid, az utóbbi években?

Természetesen voltak. Azt gondolom az egyik legkeményebb pillanat az volt, amikor az ASA Târgu Mures – Steaua Bucuresti mérkőzésen hibát követtem el. Nem szeretnék részleteket taglalni, viszont a mérkőzés után több fordulóban sem kaptam mérkőzést. Nagyon kellemetlen egy játékvezető számára, amikor felfüggesztik a munkáját, viszont nagyon fontos, hogy túltegye magát ezen a kritikus perióduson és a hibáiból tanulva újra talpra tudjon állni.

Melyik volt a legszebb pillanat karriered során?

Természetesen ilyenek is voltak szép számmal, de egy bíró mindig a közelmúlt eseményeire emlékszik a legjobban. Ilyen volt a Celtic Glasgow – FC Astana, Bajnokok Ligája találkozó, amely egy felejthetetlen élmény marad számomra. Valami fantasztikus érzés volt, amikor a Celtic stadionjában felcsendült a hazai csapat himnusza, amikor elkezdték énekelni a „You’ll never walk alone” kezdetű dalt. Ez a pillanat leírhatatlan, mégis örökre bevésődött az emlékezetembe. Megérte a sok éves edzést, tanulást.

Mit üzennél azok számára, aki a játékvezetők szeretnének lenni?

Ez egy nagyon szép szakma, amely során olyan tudásra és kulturális ismeretekre tehet szert az ember, amelyekre másutt nem. Azért tanulsz, hogy jó játékvezető, és egy egyenes ember legyél. Az elvárások viszont nagyon magasak, a pályára pedig felmenni hatalmas felelősséggel jár. Ami az anyagi részét illeti természetesen magas szinten jó kereseti lehetőség, viszont amíg valaki az V. ligából eljut a Bajnokok Ligájáig, hosszú utat kell bejárnia – nyilatkozta az www.obiectiv-sm.ro-nak Kovács István, aki jelenleg a román első ligában vezeti a mérkőzéseket, illetve néhány éve a FIFA kitűzőjét is viseli, felkerülve az ország elit-játékvezetőinek listájára.

Amikor Szatmárnémetiben vagy Nagykárolyban jár, igyekszik részt venni a Szatmár Megyei Labdarúgó Szövetség gyűlésein is, ahol szívesen válaszol szakmai kérdésekre, vagy segít a fordulók és mérkőzések elemzésében.