A szatmárnémeti Technológiai és Innovációs Központnak többször áll üresen, mint ahány tevékenységnek ad otthont, ugyanakkor ennek működtetése egy apró fekete lyukat jelöl a város költségvetésében. Ennek az intézménynek az ötlete ezelőtt nagyjából 5 éve született meg, Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármesteri mandátumának utolsó évében. A létesítmény célja szerint, egy összekötő kapocsként szolgált volna a helyi vállalkozások és a város közigazgatási intézményei között.
Az ötlettől a kivitelezésik igen rövid volt az út, ugyanis a fejlesztésre igen hamar jóváhagyták az európai uniós finanszírozást, így a megfelelő építkezési terület megtalálásával különösebb kockázat nélkül létrehozható volt a létesítmény.
A központ célja, hogy otthont adjon azoknak a kis vállalkozásoknak, amelyek megújuló forrásokból táplálkozva szeretnének gazdasági tevékenységeket folytatni, olyan pályázati csomagok kihasználásával, amelyek különböző területeken termelnének helyi profitot.

„Ez a projekt akkor indult útjára, amikor megkezdtük a POR 2007-2013-as EU-s pályázati kiírást. Ennek kapcsán hozzáfogtunk egy három pillérből álló pályázati csomag kivitelezését, amelynek egyik vonala a gazdasági szféra fellendítését tűzte ki célul. Úgy gondolom ennek a központnak jelenleg nincs egy olyan vezetősége, amelyik elérhetné azt, hogy ez az intézmény bekerüljön a gazdasági élet körforgásába, rendezvényeknek adjanak otthont és életet vihessenek a falak közé, ugyanis most valóban nincs nagy a mozgás a központban.
Ami az épületet illeti, annak elkészítése és felújítása úgy gondolom sikeres volt, de ami a működtetését illeti, egyelőre nem csak stagnál. Nem mondom, hogy hibát követtünk el a létrehozásával, de egyelőre tényleg csak stagnál.
Jelen pillanatban polgármesteri hivatal működteti, de nem kötelező ezt egyedül csinálnia, abban az esetben, ha nincs hozzáértő személyzete ennek sikeres működtetésére. Annak idején, amikor megkezdtük ezt a projektet különböző ONG-kel tárgyaltunk, amelyek szakszerűen kivitelezhették volna elképzeléseinket a működtetést illetően, viszont a mandátum lejártával és a városvezetés lecserélésével ezek az együttműködések megszűntek” – nyilatkozta Ilyés Gyula, a pályázat kezdeményezője.

A Technológiai és Innovációs Központot egy régi, lepusztult, 10 évig parlagon hagyott iskolaépületében hozták élre, ahol az utóbbi években már csak hajléktanok tanyáztak.
Mivel az épület felújítására más lehetőség nem mutatkozott, a polgármesteri hivatal belegyezett, hogy odaadja az épületet a vállalkozói központ létrehozására, ami lehetővé tette az épület EU-s finanszírozásból való felújítását.
Az épület teljes felújítására, és a környezete rendbetételére összesen 3,9 millió lejt költöttek el, azaz mintegy 850 ezer eurót. Ebből 2,7 millió lejt az EU-s alapok biztosítottak, viszont 1,3 millió lejt a helyi költségvetésből kellett kifizessen a polgármesteri hivatal.
A teljes összeg magába foglalta a berendezés és bútorzat beszerzését, és az épület technikai felszerelését is.
A pályázatot Regionális Fejlesztési Program 2007-2013-as kiírásán, az első pályázati ág városfejlesztési vonalán sikerült benyújtani és megnyerni, 2012 februárjában.
Ami az épület beosztását illeti a földszinten található a központ recepciója, négy alkotóműhely, egy-egy raktárhelyiséggel, két iroda, négy másik raktár, három mellékhelyiség, két öltöző és egy fűtőház. Az emeleten további négy iroda, adminisztrációs helyiség, egy konferenciaterem, egy gyűlésterem, egy protokollhelyiség, illetve további két mosdó kapott helyet.

Az építkezési és épületfelújítási munkálatok 2012 őszén kezdődtek meg, és a 18 hónapos határidőt betartva 2015 márciusára elkészült a beruházás, amelyet az akkori városvezetés át is vett.
Ebben az időben a város egyik legmodernebb épülete volt az újonnan létrehozott Innovációs Központ, olyan technológiai felszerelésekkel, amelyek ritkaságszámba mentek a városban, mint például a fordító kabinok, amelyek a konferenciateremhez vannak építve. Akkoriban mindenki büszke volt, hogy sikerült megvalósítani egy ilyen beruházást a városban, így senki nem hitte volna, hogy a központ működtetése nem lesz bomba-siker.

„Ennek a projektnek a kivitelezése még jóval azelőtt elindult, hogy az aktuális városvezetés kézbe vehette volna a polgármesteri hivatal irányítását, viszont sikeresen végigvíve most átadhatjuk ezt a beruházást. Az épület lenyűgöző, úgy a kivitelezést, mint a felszerelést illetően, ezért biztosak vagyunk benne, hogy rövid időn belül fiatal vállalkozók, remek ötletekkel és projektekkel fogják megtölteni az irodákat” – nyilatkozta az épület átadó ceremóniáján 2015-ben Dorel Coica, akkori polgármester.

Sajnos az elképzelések mégsem valósultak meg, ugyanis azóta, ahogyan most is az épület javarészt üresen áll. Ezelőtt három hónapja alkalmazottai sem voltak, akik legalább foglalkozhattak volna a központ népszerűsítésével.

„A Technológiai Központ jelen pillanatban nagyjából 35%-ban üzemel. 40%-ban a földszint és 30%-ban az emelet, ezt viszont tovább kellene bővíteni. A kivitelezési szerződésben szerepel, hogy öt éven keresztül kötelességünk üzemeltetni ezt a létesítményt, így mindenképpen szeretnénk felvirágoztatni a működését, viszont mivel nem éppen a város szívében, van, sokszor a szatmáriak is túl kényelmesek ahhoz, hogy egy-egy rendezvényt itt bonyolítsanak le, holott a körülmények valóban adottak lennének. A terveink szerint szeretnénk egy kicsit még népszerűsíteni a központot, így elérve azt, hogy még több tevékenységet sikerüljön itt megvalósítani, sőt, szeretnénk ha 5 év elteltével tovább lehetne működtetni az intézményt” – nyilatkozta Kereskényi Gábor polgármester.

Ezelőtt három hónappal végre valaki elkezdett foglalkozni a létesítmény sorsával, és annak népszerűsítésével, méghozzá Butka Gergő személyében, aki a polgármester személyi tanácsadójaként, aki mellesleg több éves tapasztalat rendelkezik a vállalkozások világában is.
Június 15-e óta két alkalmazottja is van a központnak, akik versenyvizsgákat követően kapták meg az állásokat, az idegennyelv tudása és használata mellett.

„Nem mondhatom, hogy régóta foglalkozom ezzel a projekttel, viszont máris megkezdtük a központ népszerűsítését, és számos céggel való tárgyalást, annak érdekében, hogy minél több vállalkozás megismerje azt, amit kínálunk. Ezért is szerveztük meg itt a Start-Up Nation konferenciáját, hogy az új vállalkozások is tudomást szerezzenek erről a helyszínről. Én úgy vélem a központ kihasználtsága az idei év végére 55%-ra fog emelkedni, ezért szeretnénk olyan cégeket hozni ide, amelyek könnyű ipari tevékenységet, vagy valamilyen kreatív tevékenységet folytatnak.
Szép lenne, ha egy amolyan inkubátorként működhetne ez a központ, ahonnan új cégek válhatnának naggyá. Nem szeretnék évtizedek óta működő vállalkozásokat elhelyezni itt, inkább a fiatal vállalkozások számára szeretnénk teret engedni a központban” – nyilatkozta Butka Gergő, az intézmény jelenlegi adminisztrátora.

Azok akiknek jelenleg kezében van a Technológiai Központ sorsa, nem kívánták kommentálni azt, hogy az elmúlt években hogyan is működött ez a létesítmény, hogy miért nem voltak mostanáig alkalmazottai sem. Ez a tény megerősíti azt az elképzelést, hogy amíg a jelenlegi vezetés ellenzékben volt, éppen ők akadályozták meg azt, hogy Dorel Coica akkori polgármester a saját embereit helyezze el itt munkaerőként, indokolva azzal, hogy politikai döntés alapján lettek volna kiosztva ezek az állások. Ezek most mind feledésbe merülnek, az indoklás pedig valahogyan elmarad.

„Állandóan pályázatok elkészítésén dolgozunk, annak érdekében, hogy a leromlott területeken valami újat hozhassunk létre, vagy felújítsuk azokat.
Számunkra a legfontosabb, hogy pontra tegyünk egy épületet, ha lehet EU-s finanszírozás által.
Ezek pedig nagyon szigorú előírások szerint valósíthatóak csak meg, nem csak Romániában, hanem másutt, külföldön is. Így ezeket a pályázatokat elsősorban azért használjuk fel, hogy megszabaduljunk a város romjaitól, viszont utána kötelezettségeink is vannak, hogy a finanszírozásra szánt pénzt ne veszítse el a város” – tette még hozzá Kereskényi Gábor polgármester.

Az épület helyiségeinek bérbevételét egy jelképes összegben állapította meg a polgármesteri hivatal a fiatal vállaltok számára, így a konferenciaterem egy napi használatáért 50 eurót, míg az irodák, vagy alkotóműhelyek bérleti díját négyzetméterenként 2 euróban szabták meg, amelyek még nem tartalmazzák az ÁFÁ-t.