Az RMDSZ képviselői sérelmezik, hogy a kormány elutasítja a párbeszédet a kisebbségek ügyében

„A 2018-as centenárium küszöbén párbeszédet kezdeményeztünk, de az elutasítás falának ütköztünk. Azt szerettük volna elérni, hogy minél többen használhassák magyar anyanyelvüket azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 10%-ot. A 215-ös törvény módosításának elutasításával a román többség gyakorlatilag elutasította a párbeszédet a magyar kisebbséggel. Készek voltunk mindannyiunk számára megfelelő és életképes megoldásokat keresni, hogy a 20%-os küszöböt csökkentsük akár 15%-ra”, fogalmazott egy sajtótájékoztatón Magyar Lóránd és Erdei D. István, az RMDSZ két parlamenti képviselője. „A magyar kisebbség céljai, vágyai semmiben sem sértik a román többség jogait”, emelték ki.

„Szatmár megyében három olyan község van, ahol a magyarság aránya nem éri el a 20%. Erdődön 6231 lakosból 1092 a magyar, Aranyosmeggyesen 6.683 lakosból 1007 a magyar, Szamosdobon pedig 2760 lakosból 537 a magyar. Úgy gondoljuk, nekik is jogukban áll, hogy használhassák anyanyelvüket az állami intézményekben”, szögezte le Erdei.

Magyar Lóránd szerint „ Romániának meg kell értenie és el kell fogadnia, ebben az országban élünk, Erdély a szülőföldünk és mi itt akarunk élni mint az ország teljes jogú állampolgárai. De párbeszéd, sőt a párbeszédre vonatkozó legkisebb szándék nélkül nem marad más számunkra, mint százévnyi frusztráció. Egy erős állam nem fitogtatja erejét, félre tudja tenni a XXI. századhoz méltatlan mentalitást, amelynek következtében sokan azt üvöltik, hogy a magyaroknak el kell hagyniuk az országot. Az erős állam ezzel szemben megbecsüli állampolgárait, függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszélnek, milyen nemzetiségűek”. A képviselő hozzátette: „Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi román politikai osztály képtelen a párbeszédre és ez az elutasítás sokkal szigorúbb lesz 2018-ban, amikor gyűlöletkeltéssel próbálják majd elterelni a polgárok figyelmét az ország egyre jelentősebb reális problémáiról