“Megalakulásuk óta segítem a helyi akciócsoportok munkáját, mert szerintem az a legjobb lehetőség a fejlődésre, amikor egy közösség saját igényei szerint alakít ki egy stratégiát és azt valósítják meg a helyi igényekre válaszolva, a helyi értékekre támaszkodva” – nyilatkozta Magyar Lóránd Szatmár megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő egy, a helyi akciócsoportok működéséről szóló kerekasztal-beszélgetésen.
A vidékfejlesztési szakember szerint Szatmár megyében az idők során egyre több település ismerte fel, hogy nagyon sok előnyt tartogat számukra, ha egy ilyen akciócsoporthoz tartoznak. Viszont még mindig vannak olyanok, amelyek nem iratkoztak be egyetlen csoportba sem, ezzel pedig komoly fejlődési lehetőségtől tartják távol magukat.
“Béltek és Ákos községek turisztikai szempontból fontosak Szatmár megyében, előbbinek a borában, utóbbinak a termálvizes fürdőjében vannak jó lehetőségei. A helyi akciócsoportokon kívül viszont számos pályázati lehetőségtől esnek el” – véli Magyar.
Szatmár megyében jelen pillanatban négy akciócsoport működik: a Szatmárnémeti és környéki, az Avas vidéki, a Tasnád és Nagykároly környéki valamint a Bükkaljai.
„Támogatom a kezdeményezést, hogy az akciócsoportok rendelkezésére álló, országos szinten 1 milliárd eurós keretből származó saját összeggel kapcsolatan minden ilyen egység helyi szinten hozza meg a döntést a pályázati kiírásokkal kapcsolatban, mert úgy vélem, hogy a helyi döntések kell mérvadók legyenek a vidékfejlesztésben. Sajnos erről sok szó esik mind EU-s és mind országos szinten, de kézzelfogható eredményekről még nem beszélhetünk” – mondja a parlamenti képviselő.
Magyar elmondta: sok esetben az országos kiírások nem felelnek meg a helyi igényeknek. Példaként Pusztadaróc esetét említette. A település nem pályázhat sikeresen útaszfaltozásra a most futó országos programban, ugyanis nincs vasúti megállója – a támogatás elnyeréséhez pedig az alapfeltétel, hogy a felújításra kerülő útnak érintenie kell egy vasúti megállót.
Az ilyen esetek elkerülése miatt is lenne fontos, hogy a következő pályázási ciklusban a nagyobb összegek a kistérségi társulásokhoz kerüljenek és ők döntsenek ezek elköltéséről az igények függvényében. „Ha a helyiek dönthetnének a prioritásokról, sokkal látványosabb lenne a fejlődés” hangoztatja meggyőződését a képviselő.